Ángel Hernández
Recent kreatív kifejezés felfedezése során Allen művész több mint 100 órát szentelt egy „Théâtre D’Opéra Spatial” című egyedi vizuális koncepció tökéletesítésének. Ez a projekt egy alapos finomítási folyamatot foglalt magában, amely során Allen több mint 600 szövegjavaslatot használt a Midjourney nevű mesterséges intelligencia eszközön, amelyet képek generálására terveztek. Útja során egy specifikus javaslatnyelvet fejlesztett ki, amely lehetővé tette számára, hogy azonosítsa, mely utasítások befolyásolták hatékonyan az MI kimenetelét, és melyek nem segítették a vízióját.
Allen a folyamat során betöltött szerepét egy fényképész fényképezés bútorozásához hasonlítja. Azt állítja, hogy kreatív döntései döntő fontosságúak voltak, mivel szelektíven választotta ki, mely MI által generált elemeket tart meg, módosít vagy emel ki az eredeti ötletével összhangban. Úgy véli, hogy ez a munkaigényes és néha frusztráló út egy olyan egyedi művészi szerzői jog formáját példázza, amelyet nem szabad csökkenteni az MI részvételével.
Habár a szerzői jogi hivatal álláspontja szerint csak a Midjourney rendelkezik a végső kép jogainak birtoklásával, Allen érvelése szerint széleskörű hozzájárulása jelentős emberi érintést tükröz. Azt hiszi, hogy elegendő kreativitást bizonyított ahhoz, hogy szerzői jogi védelmet érdemeljen. Allen a hivatal határozatának vitatása érdekében bírósági felülvizsgálatot kért, arra utalva, hogy a közelibb vizsgálat elengedhetetlen az AI által generált munkák bonyolultságaival küzdő művészek jogainak védelme érdekében.
Művésziség az AI Korában: Egy Kreatív Küzdelem Újraértékelése
A mesterséges intelligencia és a kreativitás metszéspontja jelentős kérdéseket vet fel a szerzői jogok, szellemi tulajdon és a művészi kifejezés jövőjével kapcsolatban. Ahogy a művészek egyre inkább az AI-t mint együttműködőt használják, ennek a dinamikának a megértése létfontosságúvá válik. Mit jelent művésznek lenni egy olyan világban, ahol az AI képes képeket, zenét, sőt irodalmat generálni? Ez a kérdés visszhangzik a művészeti közösségben, válaszokat követelve, amelyek tükrözik mind az izgalmat, mind az aggodalmat.
Kulcskérdések és válaszaik:
1. Tekinthető-e az AI által generált munka művészetnek?
– Sokan azt állítják, hogy a művészetnek az emberi tapasztalatból és szándékból kell származnia, míg mások azt mondják, hogy az AI folyamata és kimenetele érzelmi reakciókat idézhet elő és gondolkodásra ösztönözhet, így művészetté válhat.
2. Ki birtokolja az AI által generált művészet jogait?
– Ez továbbra is vitatott kérdés. A jelenlegi szerzői jogi törvények, amelyek hagyományosan az emberi alkotókat ismerik el, lehet, hogy nem alkalmazhatók jól az AI által generált művekre. Allen esetében látható módon a szerzői jogokkal és jogokkal kapcsolatos viták felerősödnek.
3. Hogyan befolyásolja az AI a kreatív folyamatot?
– Az AI mint eszköz szolgálhat a kreativitás fokozására, új felfedezési lehetőségeket kínálva. Ugyanakkor aggályokat is felvethet az eredetiséggel kapcsolatban, ahogy a művészek navigálnak az inspiráció és a másolat között.
Kihívások és viták:
Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban több kihívás és vita merül fel:
– Etikai aggályok: Az AI használata etikai kérdéseket vet fel a képzési adatok forrásegyesítésével kapcsolatban. Ha az AI szerzői jogi védelem alatt álló anyagon alapul, akkor valóban képes új dolgot létrehozni, vagy csak a meglévő műveket remixeli?
– Az emberi érintés értéke: Ahogy Allen és más művészek is bemutatták, az AI kimenetek előkészítésében és kurálásában elkövetett emberi kreatív döntések kulcsfontosságúak. Ugyanakkor a humán művészet és a gépi támogatás közötti határvonal egyre homályosabbá válik, ami miatt egyre többen kérdőjelezik meg a művész szerepének jelentőségét.
– Piaci hatás: Az AI által generált műalkotások megjelenése befolyásolja a hagyományos művészet piacát. Ahogy egyre több AI által generált mű árasztja el a galériákat és online platformokat, a humán alkotások értéke megkérdőjeleződhet, gazdasági következményeket teremtve a művészek és a galériák számára egyaránt.
Előnyök és hátrányok:
Az AI integrálása a kreatív folyamatba előnyöket és hátrányokat is kínál a művészek számára:
– Előnyök:
–
- Növelt termelékenység: Az AI felgyorsíthatja a kreatív folyamatot, lehetővé téve a művészek számára, hogy több iterációt fedezzenek fel munkájukból anélkül, hogy a hagyományos értelemben vett időbeosztás korlátai lennének.
- Kitágított kreativitás: A művészek olyan eszközökhöz férnek hozzá, amelyek inspirálhatják az új ötleteket, stílusokat és műfajokat ötvözve, amelyeket korábban talán nem figyeltek meg.
– Hátrányok:
–
- Az eredetiség elvesztése: Az AI képessége, hogy művészetet hozzon létre, a telítettséghez vezethet, megkérdőjelezve az eredetiség fogalmát, és devalválva az emberi alkotások egyedi tulajdonságait.
- Szerzői jogi bizonytalanságok: A jogok és a tulajdonjogok tekintetében a világos keretek hiánya kockázatot jelent a művészek számára, akik véletlenül megsérthetik a meglévő szerzői jogokat.
Ahogy a társadalom navigál ezen a bonyolult tájon, létfontosságú, hogy a művészek, politikai döntéshozók és a közönség folytassanak folyamatos beszélgetéseket az AI művésziségre gyakorolt hatásairól. A művészet fejlődése az AI korában nemcsak kreatív küzdelem, hanem kulturális számadás is, amely meghatározza a művészi kifejezés jövőjét.
További információkért a technológia kreativitásra gyakorolt hatásáról látogasson el a Creative Bloq oldalra.
